VolvObscura

Merre is kezdjem? Mondjuk valahol az elején. Mert velem mindig történik valami. Csoda is lenne ha nyugton maradnék és nem nyomkodnám az expó gombot.

Bevezetésnek elég lesz ennyi, hogy itt van nekem ez a Sanyi haverom. Van több is haverom is, sokat járunk közösen fotós mókázáni, de Sanyival húzzuk legjobban egymás agyát újabb alkotásokkal, fotós pályázatokkal, gyakorlatozásokkal, tudásmegosztással.

Be is ütemezte a következő napirendi pontot: OKJ tanfolyás vége felé járok, lukkamerát kell építeni. Közeleg a határidõ, ötletem van szóval fogd meg a kreatív pakkod egy részét és jó lesz! Okés, haver. Nyomjuk! Kreativitásom nem túl nagy, de ha színes forgó izé, füstölõ vagy prizma kell valamihez, akkor elég csoda dolgaim vannak a fotós cuccok közé ledepózva.

Mitől lesz kreatívabb az átlagnál? Mindenki odahaza sötétíti be a lakást, vagy cipõsdobozból épít valamit ahogy azt a kiadott jegyzetben elõirányozták. No de majd mi! Mi nem találtuk fel a sapnyolviaszt, mert YouTube valóban tele van hasonlókkal, csak arról vagyunk híresek, hogy sok dologban nem elõre tájékozódunk, inkább egy darabig simán megyünk a magunk feje után. Sanyi autója szinte családtag, sokat fotóztuk gyakorlatozás képpen, most eljő a pillanat: autóból lesz a kamera! Be lehet sötétíteni (valamilyen módszerrel biztosan....), lukat lehet rá bökni, őőőőő, aztán majd lesz tovább is. Sötét. luk, fotópapír. Ezt írta a Wikipédia. Fotópapírhoz még nagyon gyenge huligánok vagyunk, azt sem tudjuk mi tnem tudunk az alkotott képet leképezzük digitálissal, mert abból sokat el lehet rontani. Mi baj lehet?

Fotós haveri körben már használtak hasonló elven működő fényképezőket, az alapján el lehet indulni. Nekünk nagyobb lesz max. mozgatni nehéz:

Én hamar összekaptam amit ilyenkor kell: fotókarton, fehér papírok, kisebb olló, nagyobb olló, szigszalag, gémkapocs, maszkoló szalag, felsorolni is nehéz lenne. Helyszínnel kicsit bajban voltam, hogy merre menjünk mert fejemben a fél város, Google térképen már rétegeink és közös koordináta gyűjteményeink vannak, csak nem éppen ilyesmihez méretezve. Valami legyen benne? Tér is kellene, tárgy is, ne szemből süssön a nap, egy városra lelátós terasz pont megfelelne, esetleg csak egy épület, ahol helyünk akad és nyugodtan lehet kalózkodni. Részlet sok, idõnk kevés.

Úgyis csak teszt lesz, elsõre nem jöhet össze semmi ami bonyolult. Mindkettõnkhöz közel ez a távhõvezeték, épületek, kémény szerintem elsõre megfelel. Ráböktem térképre, délután 2-3 óra közt ottali... Vagy jók leszünk, vagy szívunk. Olyan nincs, hogy nem szívunk. Öreg Daguerrenek 200 éve simán ment, akkor még idén összepattintjuk mi is. Hatodikra? Simán!

14:30, leparkoltunk, pár óránk van sötétedésig és még építeni kell, aztán ki tudja mi lesz belõle. Ennyit azért ismertünk elméletbõl, hogy kb. F64 szintû rekesszel kellene számolni, aminek irtózatosan sok fényre van szüksége.

Én elõször belülrõl álltam volna neki. Nagy hiba lett volna, kivülrõl gyorsan nekiugrottunk, barátunk a virágspriccelõ mert vizes felületre jól tapad az alufólia. Ami elvileg teljes sötétséget csinál, jobban hajtogatjhatóbb, mint a fotókarton és csöppet olcsóbb is. Érdemes drágább tekercset választani, az nem szakad, vastag, kezelhetõbb. Igaz a lyukkamera belsejét a visszaverõdõ fények miatt jóféle matt feketére kellene csinálni, de talán ennyit a fényszûrõs üveg is fog rajta, ha meg csillog, akkor csillogott, teszt lesz na. Ezzel nyugtattuk magunkat.

Elõször sávokat húztunk az elsõ-hátsó szélvédõn, ami a vízpermettõl csodálatosan rátapadt. Elsõre még íves mintásra kanyarítottam volna az üveg széleinél, de ez is teljesen felelsleges. Lógjon túl, legyen átfedés, egy ajtó maradjon nyitható. Opciósan a hátsó, ahova terveztük a kamerát. Haladjunk:

Közben cseperegni kezdett az esõ, idõ egyre rosszabb lett én már dönnyögtem az orrom alatt, hogy be fogunk szívni de azért is megcsináljuk, mert olyan nincs, hogy nem!

Hátsó ablakot fotókartont takarta, azt szépen az ablak kávája mellett körbevágtuk, majd vastag fekete ragszalaggal rögzítettük. Olyannal, ami nyom nélkül eltávolítható, de tart. Igazi fércmunka, innen szép nyerni.

Kisebb esõt még elviseltünk volna, fõleg ha segített a fólia "ragasztásában". Elsõ ellenõrzésképpen beszálltunk a "kamerába", itt-ott bevilágított a külvilág. Azt kívülrõl foltokban pótoltuk. semmi pánik (úgyis beszívunk). Ezt követte a szél, szépen a szélvédõn lévõ fólia alá fogott és szállt volna, ha fél testtel lendületbõl nem fekszem a kocsira és nem bontom lendületbõl a maszkolószalagot. Koncepció nélkül húztam rá a csíkokat keresztül és kasul, ahol ráncigálta a szél oda egy csík, ahol illesztés van oda a másik, fogyjon csak ez a dolga:

Nagyjából egy óra kellett és elkészült a doboz. Belül tökéletes feketeség, legalábbis szabad szemmel úgy nézett ki, mert itt hosszú zárakról és nem éppen alacsony érzékénységbõl áll össze majd a kép (ha összeáll).

Hasznos dolog a vezetékes, vezeték nélküli távkioldó vagy éppen a kiváló mobiltelefonos vezérlés. Utóbbin kintrõl élõ képet is lehet látni, vagy nem kell minden expó után kinyitni az ajtót és szórakozni a beállításokkal. Innetõl hajrá, hátsó ülésre állvány, szemben ablak elé fehér karton, manuális fókusz be, satibilizátor ki, innentõl mi baj lehet? A 10-12 másodperces idõzítõ még nem mindig elég rendesen becsukni az ajtót, központi zárat zárni, belsõ világítás lekapcsolását megvárni.

Már csak a luk kellett. Egy határozott mozdulattal gombostűt valahova a közepe környékére nyomtam, kész is. Az sem zavart, ha a karton kicsit hullámzott a széltõl, itt már erősen éreztük a célegyenest, pedig még csak elpazaroltunk egy tekercs alufóliát és összeragasztóztuk az autót.

Kicsit szórakoztunk az autó belsõ lelkivilágával is, mert pld. a belsõ világítás az ajtó becsukása után még jó darabig világít, utána szépen elhalványodva kikapcsol. Gyújtáskapcsoló és szivargyújtó is szép dekoratív narancssárga irányfénnyel van ellátva, ami nekünk extra hátrány. Régebbrõl ismertük a fényképezõgépek problémáit, ilyenkor kamerák kijelzõjét is illik lekapcsolni, ha van rajt bármilyen LED visszajelzés akkor azt is mindenképpen ragasszuk le. Itt látszik, az egyik gép hátsó sárga kis LEDje ennyire bevilágította a teret, amitõl a mellette lévõ gép árnyéka it látszódott a képen (ketten alkotunk, ketten is rontsuk el egymásét :-P):

Gyújtótávolságban (szigorúan MFT -ről beszélve) 17-20mm környékén bármilyen autóba kényelmesen bele lehet férni A3 -as vetítési felülettel számolva. 25 mm-en vagy picit felette sem sok marad le az aljából, kb. 30 mm-re még ki lehet gépészkedni, hogy a papír alja maradjon le. Lényeg: gép háta minél közelebb legyen az ajtóhoz, véletlenül ne lógjunk bele a vetített képbe.

Fotómasinán Hasraütve betekertünk 3200 -as ISO-t, F2.8 rekeszen 2 perces záridőt majd KATT. És vártuk a csodát. Fix értékek nincsenek, fénymérõt sem érdemes használni és túlbonyolítani. Kattintani kell és eredmény függvényében kiötletelni a szükséges záridõ/ISO kombinációt. Akármennyire is sötét vagy béna, ez lett maga a csoda (kis utólagos expókorrekció után):

Idõjárás egyre rosszabb, már esik rendesen de ennél azért komolyabb képpel illik hazamenni ha már így összeraktuk a dolgot. Gyors tolatás, pozícionálás, kivitel ugyanaz, jobban rázoomoltunk a papírra, fejben számolgattunk záridőt, próbáltunk ISO -ban lefelé menni és hosszabb zárat lõni, majd fejet vakarni, hogy vajon ebből mit lehet alakítani utómunkában. Örömködtünk rendesen, feketefehérben biztos jó lesz (valamire biztos...), koncepció és kész:

Minimál utómunka, vágás és helyére forgatás mert lyukkamerával minden is a feje tetejére áll:

Autó túlsó oldalát kis híján megemeltük a jobb szög maitt, de csúcson ilik abbahagyni. Hamar be is fejeztük, mert sosem lenne vége, kocsit 3 perc alatt lebontottuk majd gyors pakolás.

Ezzel természetesen nem ért véget a dolog, 2 nappal ezelõtt zajlott le a fõpróba, azóta gyártottam különbözõ méretû lukakat amit egyszerûen cserélünk majd kívülrõl a fotókartonon és térképre gyûjtöm az opciós helyket, ahova lehet parkolni, valami látnivaló is akad. Jobb lenne a vetítési felületet rendesen kifeszíteni keretre, legyenek meg fotózásilag a párhuzamos és merõleges síkok. Mindig van jobb, lesz is, nem állunk meg itt és nyár végéig egy rendes modellfotót össze fogunk hozni a digitalizált lukkamerás felvétellel.

Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küldd el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.

Molnár János

Elkövetõk és werk képek vegyesen:

https://www.facebook.com/brczsndr

https://www.facebook.com/janos.molnar.73997/