Milyen a jó kép? Melyik fényképező a legjobb? Miért használunk preseteket? Mi az élet értelme?
Csomó kérdés, amire vagy nem lehet egyszerű választ adni vagy ötletünk sincs mi lehet a válasz. Most nem boncolgatnám az élet értelmét, viszont a presetekről, illetve a hozzá tartozó kérdésekről érdemes lenne kicsit beszélni.
Fotós oktatásokon sokszor elhangzik a kérdés, hogy milyen presetet érdemes használni. Hogy megértsük erre miért nincs egyértelmű válasz, kicsit kezdjük a digitális technika megértésével. A fényképezőnk sRGB vagy AdobeRGB színtérben rögzíti a képeinket. RGB = Piros, Zöld, Kék. A különböző színterek egyben meghatározzák azt is, hogy mennyi színt, tónust tudunk rögzíteni. Aztán a fényképezőnkben is van rengeteg állítási lehetőség, kezdve a legegyszerűbbel, hogy kiválasztjuk milyen képmódot használunk. Már ebből a két dologból is látszik, hogy ugyan az a preset más és más végeredményt fog produkálni kicsit. És rengeteg apró dolgot elő sem vettem. Szóval kezdjük is az elején.
Fotózáskor érdemes nyers formátumban fotózni, így nyerhetjük ki a szenzorból a legtöbb információt, ami utómunka során nagy előny lesz. Miután a fényképezőt átállítottuk nyers (raw) képek készítésére, a következő a megfelelő színtér beállítása. Itt érdemes AdobeRGB-t választani, hiszen ez jóval nagyobb színtér, mint az sRGB. (A legtöbb gép gyárilag sRGB-ben van az egyszerűség kedvéért.) Ezután érdemes minden szoftveres beavatkozást kikapcsolni, egyedi tónusgörbéket, sötét részek világosítását, ugyanis ezek nem a raw file változásait fogják nekünk mutatni, hanem a hozzá rendelt beállításokkal elkészülő jpg képet látjuk így. Ha kikapcsoltunk mindent, ami belenyúl a képbe, a gépünk AdobeRGB-ben van és nyers formátumban fotózunk, akkor elkezdhetünk fotózni.
Fotózásnál hasznunkra lehet a hisztogram figyelése, itt pontosan láthatjuk az expozíciónk milyenségét. Itt kétfelé lehet elmenni, az egyik ha a témának megfelelően pontosan exponálunk. A másik lehetőség, hogy a lehető legvilágosabbra exponáljuk a képet úgy, hogy kiégés ne legyen (hisztogram jobbra tolódik). Ez a második módszer jobb lehet utómunka szempontjából, hiszen sötétítést jól viselik a nyers fájlok, viszont világosítani csak zajosodás árán lehet.
Jöhet az utómunka, ha elkészült a kép. A fent említett presetek működnek az összes ACR-ben (Adobe Camera Raw), így használható Lightroom Classic, Lightroom CC, Adobe Photoshop, Adobe Bridge programokban. Régebben .lrpreset kiterjesztése volt a preseteknek, most egy ideje .xmp formátumot használ az ACR. A képet megnyitva (importálva) korrigáljuk a fehéregyensúlyt és utána rátesszük a nekünk tetsző presetet, vagy beállítjuk magunknak a képet ahogy tetszik. A preset ugyanis nem más mint egy csokor beállítás amit csináltunk a képpel. Semmi olyan nincs benne amit ne lehetne preset nélkül is beállítani.
Miért használunk presetet ha beállíthatjuk magunknak is? Több. előnye is van. Egyrészt ha most kezdtünk bele az utómunkába, akkor jó kis mankó lehet látni a preset alkalmazása után, hogy milyen beállításokat tartalmaz és ebből tanulhatunk. Ha már rutinosak vagyunk utómunkában és kezd kialakulni a stílusunk, akkor csinálhatunk egy alap presetet amit ráteszünk a képeinkre és azt finomhangoljuk. Így megmarad az egységes arculat, de mégis minden kép úgy néz ki ahogy szeretnénk. Van még egy fontos szerepe a preseteknek. Ha többféle géppel is fotózunk amiknek nem teljesen egyforma a színvilága, akkor arra is használhatjuk a prestet, hogy egy színminta segítségével minden fényképezőnkhöz készítsünk egy korrekciós presetet, így a képek importálás után a megfelelő presettel megnyitva egyformák lesznek. (Gondoljunk csak egy rendezvényre, ahol mondjuk egy másik fotóssal dolgozunk, de mégis szeretnénk egységes végeredményt átadni.)
Ezen felül arra is jó lehet egy “idegen”-től beszerzet preset, hogy kicsit új irányokat mutasson akár az utómunkára, akár csak színekre.
Egy nagyon fontos dolog maradt a végére. Mivel AdobeRGB-ben fotóztunk, abban is dolgoztuk fel a képet, a végén viszont sRGB-be mentsük mielőtt elküldjük valakinek, vagy feltöltjük valahova. Ha nyomtatni szeretnénk akkor természetesen tartsuk meg a nagyobb színteret, esetleg ha a nyomdának arra van igényé, konvertáljuk át CMYK-ba.
A fejlécben szereplő demo képek és a hozzá tartozó presetek letölthetőek innen.
Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küld el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.
Lőrik László
instagram.com/laszlolorik/