Welcome to OM-D E-M10 Mark IV

Olympus OM-D E-M5 mark iii

Közös kalandjaink az Olympusszal

Motoros kalandorként, újságíróként majd 10 éve használok Olympus eszközöket, és ugyan nem vagyok, és sosem leszek profi fotós, talán hasznotokra válik az ez idő alatt összegyűlt tapasztalatom, vagy legalább mosolyogtok egyet. Szinte a teljes spektrummal dolgoztam már, ez a bejegyzés a használhatóságról fog szólni, a saját történeti összefoglalómon keresztül.


Kalandorként szeretem megélni a dolgokat, benézni a kulisszák mögé, és rendkívüli módon motivál, ha a történeteimmel, cikkeimmel inspirálok másokat a felfedezésre, a komfortzónájuk elhagyására.


Újságíróként is írok egy print magazinban, ahol vannak olyan elvárások a fotókkal kapcsolatban, amit első alkalommal nem is sikerült teljesítenem. Ezért a szerkesztőség releváns stock fotókkal egészítette ki a képi illusztrációt, de a sztorit elég jónak ítélték ahhoz, hogy újabb megjelenési lehetőséget biztosítsanak. Sőt, azóta külföldi magazinokba is sikerült eladnom néhány cikket, persze a fotókkal együtt, illetve voltak olyan írások, ahol csak a fotóimat használták.


Ez a bizonyos első alkalom egy Fekete-tenger kerülő túra volt, egyedül, ahogy más nemigen csinálta akkoriban Magyarországon. Amatőrként nagy lelkesedéssel és ambícióval kopogtattam támogatók keresése közben az Olympushoz is, ahol szimpatikusnak találtak (gondolom én :D), és kaptam kölcsönbe egy (akkor) csúcs kompakt gépet. Örültem, de vittem azért akciókamerát is (szintén „szponzortól”). Sajnos a második napon pont fejre sikerült esnem motorral, és tönkrement a videós felszerelésem. Maradt tehát a TG sorozat ősének számító Tough 8010-es kézi készülék mindenre.

Az út során rájöhettem, hogy egy személyben utazóként és stábként nem épp a tökéletes konfigurációt sikerült kialakítanom… Az elképzelés jó volt - ezt utólag is így látom - de ahhoz, hogy jó anyagot sikerüljön csinálnom, kevés voltam én, és a technika is, de főleg az idő. Azért nem adtam fel, naívan azt gondoltam majd meg is vágom az anyagot, amit abszolváltam is rengeteg munkaóra árán. Nem mondom, hogy nem érte meg a fáradtság, de a legnagyobb tanulság belőle az, hogy érdemes az ilyesmit olyanra bízni, aki ért is hozzá… Még jobb, ha tényleg ért hozzá, nem csak mondja!


A fotókról már esett szó, ez az első kalandom az Olympussal volt a fotós evolúcióm kezdőpontja. Ez év (2011) januárjában Nyugat-Afrikában egy (már akkor is) igazán nyomorult 3 megapixeles (Sony) géppel nyomultam, tehát óriásinak bizonyult a technikai előrelépés. Az pedig, hogy búvárkodtam is vele a gyári megadott vízmélység alatt (és bírta), ultra vagány volt.

Olympus TG-810

A következő kalandom egy téli motoros túra során Skócia zord vidékeire vezetett, mert ugye nyáron bárki tud ott motorozni, de az olyan sablonos… Ekkor már egy következő modellel szerelt fel az Oly, a legújabb TG1 volt a technika. Értékeltem a lényeget a sorozatban, számomra kemény gép kellett, amit zsebből előrántva lehet használni, nem árt neki, ha elázik (a ruhámban), ha megfagy (szintén a ruhámban, vagy a sátorban), és ha egy kemény felület (aszfalt vagy kő) és a testem közé szorul például egy eséskor. Na és persze sokat segítettek a sztorira való visszaemlékezésben az utólagos cikkírásnál a rögzített koordináták.


Egyre jobb képeket is sikerült csinálni, amik azért nem kiállításra valók, de az újság elégedett volt. Ezen az úton próbálgattam az új funkciókat, pl HDR, meg mindenféle nyavalyás effekteket, hát nekem nem jöttek be.

Olympus TG-1

Megjegyzem a fotózás tekintetében full amatőr vagyok a mai napig, de a közönségnek tetszenek a fotóim, és azért pár alap dologgal tisztában vagyok. Szeretnék fejlődni, jobb képeket alkotni, egyelőre még működik az önvigasztalás/önigazolás, hogy ez így hiteles… :D.


Szóval túléltem a 2 hónapos téli túrát is, csupán egy kis egészségügyi problémával kellett megküzdenem, viszont egy óriási sztorival gazdagodtam. A gép mindvégig sokkal jobban bírta mint én, átfagyott kézzel is tök jól kezelhető, mint kiderült.

Olympus TG-1

Még egy fontos dolog számomra az Oly kompaktjaiban a töltés csatlakozó (mikro USB), mivel menet közben is tudom így tölteni az akkukat, és ugyanilyen csatlakozójú telefonokat is használok, meg minden mást, ami szükséges, pl power bank.


Ez a 2012-es év kalandokban igen gazdag volt, sikerült bebarangolnom Botswanát, és visszatérnem Albániába is, mindenhol a TG volt a társam. Egy hibáját már akkoriban felfedeztem, a karcolódó kijelzőt. Lárifári, hogy karcmentes, pár alkalmas zsebben hordástól is viseltes benyomást kelt, nem kell hozzá kulccsomó… Sajnos ezt a mai napig, a legújabb modellekig nem javította a gyártó.


Afrikai utazásom során feltaláltam a biozoomot, azaz közel kell menni az oroszlánhoz, hogy érezd a leheletét az arcodon :D. Objektíves gép nélkül csak így sikerült közeli fotókat készíteni.

A következő év, 2013 volt, amikor a profizmus felé elindultam, nagy utazás, kutya a motorra, logó, miegyéb. Na és sokkal több tudatosság, tapasztalat. Az Oly nem tudott épp TG-t adni, ezért egy bridge gépet kaptam, nos az nem nekem való… Mondjuk nem is gyártja már senki tudtommal, vannak ilyesmi tévutak. Az első tengerparti epizódnál beadta a kulcsot a gép a homoktól, emlékszem, hogy Spanyolországba küldtek utánam egy másik (akkor már TG) masinát. Az bírta.



Olympus TG-830

És pörögtek tovább az események, az utazások. A következő két évben volt olyan szerencsém, hogy igazi profi fotósokkal utazhattam együtt - egy kárpátaljai és egy törökországi kaland során - bár ekkor már én is vittem magammal objektíves vázakat is.

Olympus E-PL5

Ekkorra már (köszönhetően persze a remek MILC-eknek és objektíveknek) olyan képeket sikerült csinálni, amik még nekem is tetszettek. Kezdett kialakulni az utazós rutin, egy kompakt a zsebben, obi(k) és váz a válltáskában. Csípőből lehetett revolverezni a kicsivel, a „naggyal” pedig mint egy mesterlövész a kinézett célpontokat vettem célba.

Más projektjeimhez is használtam az Oly vázait, különféle objektívekkel, egy alkalommal egy motoros felvonulást fényképeztem, majd a képeket látva az egyik motoros pár felkért esküvői fotósuknak, a közelgő alkalomra… Mintha hájjal kenegettek volna, de persze tudtam, hogy kicsi vagyok én ahhoz, ezért udvariasan visszautasítottam a felkérést.

Olympus E-5

Az utóbbi években használtam még a diktafonokból is párat, ami számomra nagyon hasznos egy cikk írásánál, mert a legjobb gondolatok mindig motorozás (és sörözgetés) közben jönnek, aztán sokszor nehéz rájuk visszaemlékezni.


Volt alkalmam az első és utolsó akciókamerát is használni, kicsit furcsáltam kívülállóként, hogy az akkor már egyeduralkodó GoPro mellé hogyan is képzeli ezt az Oly. Akkor még lehetett kardozni a 4K-val, de látszott, hogy nem érdemes erőlködni, be is látták hamar. Pedig jó cucc, a mai napig használom, és szeretem is a gyermekbetegségeivel együtt (béna kijelző, és béna menü).


Apropó videó! Forgattunk pár feeling videót az évek során, ez például nagyrészt Olympus kamerákkal készült:

http://kondortura.hu/hu/born_to_be_cool_c71/born_to_be_cool_p183


És, hogy mennyire használható egy E-M1 markII váz egy M.Zuiko 40-150 PRO objektívvel, lássátok a példát a 7 éves kislányomról, aki épphogy csak elbírja a cájgot (természetesen fotós akar lenni ezen a héten):

Olympus E-M1 markII + M. Zuiko 40-150 PRO

Olympus TG-6

Összességében nagyon pozitív a tapasztalatom az általam használt és kipróbált gépekkel kapcsolatban, általuk ismertem meg igazán a képalkotás örömét. Munkaeszközként tekintek rájuk, sosem adok nevet egyiknek sem, mint például a motoromnak. Kicsit néha zavar, hogy sokkal többet tudnak, mint amit én képes vagyok kihozni belőlük, ezért kényszerű kompromisszumként sokszor az automata üzemmódokat használom. Utazás közben nincs időm bogarászni, elmélyülni a felhasználási módokban, az alkalmak, a pillanatok viszont tovatűnnek…

Olympus E-M1 markII + M. Zuiko 40-150 PRO

Az utómunkákhoz szinte semmit sem konyítok, gyenge próbálkozásaim voltak e tekintetben.

A TG szlogen nem hazudik: kalandállóak a gépek, a MILC-ek pedig a belépő szinttől eleget, vagy többet tudnak az általam elvártnál. A fotós szakmunkásoknak, művészféléknek pedig megvan a megfelelő hozzáértésük a választáshoz.


Fény, téma, kompozíció… beállítások. Sosem olvastam szakirodalmat, de valahogy így képzelem a fontossági sorrendet közérthetően megfogalmazva. A fotózás mindenkinek mást jelenthet, és a példám szerint amatőr szinten is hozza az alkotás örömét, sőt sikereket is el lehet érni.


Ma már egy rendes telefonnal is lehet jó képeket készíteni, talán rövid időn belül már csak emlékek lesznek a TG harcosok, de a felsőbb kategóriás profi gépeknek még biztosan adatik pár boldog év, és remélhetőleg belefér még egy kis fejlesztés is.

Egy dolog biztos: minden változik. De olyan még sohasem volt, hogy valahogy ne lett volna…

Olympus E-M1

Lépj ki a komfort zónádból, ismerd meg önmagad, hogy másokat is megismerhess, lopd el a pillanatokat, hogy mielőtt lepörög előtted életed filmje, megnézhesd az előzetest… :D

Ha kíváncsiak vagytok a kalandjaimra, megtaláltok itt:


http://kondortura.hu/hu vagy itt: http://www.explorealbania.hu/


Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küld el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.


Pap György ( Gyurgyó )

facebook.com/ExploreAlbania.hu/

0 megtekintés
Home with Olympus
Fotós Tippek és Trükkök két nagykövetünk,
Horváth Dániel és Nagy Zoltán által.
 
Kattints a fenti logóra. ;)