Concorso d’Eleganza Villa d’Este
Már írtam pár átfogó beszámolót a tavalyi Concorso d’Eleganza Villa d’Este veteránautós szépségversenyről. Akit inkább a régi járművek érdekelnek, keressen rá a Veterán Autó és Motor, a Totalcar, a Top Gear és a Roadster háza táján. Most inkább a fotós részével foglalkozom, tehát a rendezvényről csak röviden.
Ha május vége, akkor Cernobbio, a Comói-tó partján. Legalábbis, ha a dolgok a rendes kerékvágásban mennek, idén valószínűleg október közepére csúszik a rendezvény. Ilyenkor az egész környéket ellepik a veterán autók és motorok, nagyban megy a korzózás, de a világ legszebb, legkülönlegesebb és legdrágább kocsijai közül ötvennél is többet a Villa d’Este és a Villa Erba parkjában kell keresni, ahol csodálatos környezetben mérkőznek meg egymással.
Az itáliai elit egyik kedvenc helye a Grand Hotel Villa d’Este, először 1929-ben rendeztek itt autós szépségversenyt, persze az akkor épp legújabb, legmenőbb gépcsodáknak. Hosszú kihagyás után mostanában flottul mennek a dolgok, a főszponzor BMW hozza a német precizitást az olasz stílus mellé, így kerek a történet. Egy hétvégén minden a klasszikus autókról és motorokról szól, és mindig van valamilyen kiváló tematikus kiállítás, sőt, kétévenként aukció is.
Tíz éve járok ide újságíróként és fotósként, a hangulat még mindig lenyűgöz; elegancia, stílus és szépség ehhez hasonló töménységben nagyon kevés helyen adatik meg. A fő különbség, hogy amióta Olympusra váltottam, könnyebben készítem el a kedvemre való képeket és feleakkora felszerelést kell cipelnem, mint azelőtt...
Tizenöt év Pentax és Contax használat után tíz évig Canon volt a munkaeszközöm. Nagyon szerettem és meg is voltam elégedve vele, de pár éve már úgy éreztem, elment mellettük az idő. 2015 tavaszán vettem az első Olympus szettet (E-M10 + 14-42 + 60 macro + 75-300), akkor még csak kiránduláshoz. A képminőség már akkor is teljesen meggyőzött, az autofókusz viszont még nagyon messze volt attól, amire autó- és madárfotózáshoz szükségem van. Három évig párhuzamosan ment a két rendszer, közben folyamatosan követtem a fejleményeket és Dékány Zsoltnak hála, mindig kipróbálhattam a legújabb holmikat. A nagy váltás 2018 elején jött, akkor az egész Canon rendszert lecseréltem és kisebb-nagyobb változtatásokkal összeállt a mai felszerelés: két darab E-M1 Mark II, egy E-M1 és egy E-M10 Mark II. A feleségem és a kislányom is nagyon ügyesen fotóz, ezért jó, hogy van itthon négy váz és hét objektív (Panasonic 8-18, Olympus 12-50, 12-40 Pro, 40-150 Pro, 300 Pro, Panasonic 100-300 II és Olympus 60 macro), egy MC-14 konverter, közgyűrűk, vakuk, rádiós kioldók, stbstb... nem mellesleg, a lányok elbírják és tudják is használni ezt a technikát.
Szóval a Concorso: óriási élmény mindig, rengeteg kép készül; a két és fél napos, szinte folyamatos rohangászásnál nagyon nem mindegy, mekkora felszerelést kell hurcolni. Vannak kollégák, akik gurulós bőröndben hozzák a rengeteg cuccot és karácsonyfaként feldíszítve járkálnak naphosszat. Én sokkal egyszerűbben oldom meg a dolgot: a sajtóirodában hagyom a zsákot, benne pár plusz akkuval, egy töltővel, a 8-18-as objektívvel és egy esőkabáttal; ha kell, pár perc alatt vissza tudok menni értük. Két gépet viszek vállon: az egyik EM-1 Mark II markolattal és 12-40-el, FL-50R vakuval, a másik a 40-150-el, még zsebre teszek két akksit a gépekhez és négy ceruzaakkut a vakuhoz. A négy darab 32 gigás kártya bőven elég egész napra, az éjszaka úgyis a letöltésé és válogatásé – persze csak a BMW által szervezett vacsora és koktél, vagy sörözés után. Reggel folyt. köv. Nem valami egyszerű használható képeket készíteni, két okból: rengetegen vannak, főleg vasárnap, olyankor a sajtósok és a jól szituált vendégek mellett még vagy ötezer fizető látogató is jön. A másik dolog, hogy több helyszínen mennek a történések, feszített a program és nagyon sok mindennek kell beleférnie az időbe. Ilyenkor jön jól a két Pro zoom – lehet, hogy pár fix objektívvel jobban lehetne művészkedni, kivárni, amikor épp senki nem megy keresztül a képen, picit máshogy süt a nap, aprólékosan megnézni a finom részleteket. Na, ez az, amire ott és akkor nincs idő.
A képminőség – használhatóság – hordozhatóság – méret/súly csatát szerintem simán nyeri a mikro-négyharmad; a Pro objektívek tán a legjobbak, amiket az elmúlt harminc évben használtam, pedig próbáltam és birtokoltam jó néhány kiváló darabot. Nekem nincs bajom a kis szenzormérettel, igen ritkán kell 3200 ISO fölé mennem, addig teljesen jó, persze mindig RAW fájlokkal dolgozom és a Capture One csomagolja ki őket. Nézzétek meg az utolsó képet: ekkora zuhit simán kibír a holmi. A mellettem álló híres angol fotós, Tim Scott előbb ment fedezékbe a Nikon D5-öseivel, mint én. Másnap beszélgettem egy német kollégával, nála beázott és megkergült az egyik EOS 1DX. Az Olympus mondhatni teljesen vízálló, korábban a Hungaroringen egyszer még ennél is jobban sikerült eláztatnom, bírja....
Egyszer valaki lepottyant erről a tetőről, azóta nem egyszerű feljutni, de megéri. Ilyen a kilátás a Comói-tóra, elöl Vauxhall, Minerva, Lancia és Alfa Romeo. Középen a bakelitlemezt mintázó korongon Elvis Presley (egyik) BMW 507-ese áll
A BMW minden évben kiad egy nagy formátumú magazint a szépségversenyről, a tavalyi mottó a Concorso és a BMW autógyártásának kilencvenéves jubileuma volt
Az előző újság címlapján a BMW Garmisch prototípus látható. Az eredeti eltűnt, tavaly újraépítették a tervező, Marcello Gandini segítségével. Tőle balra Adrian van Hooydonk, a BMW csoport vezető formatervezője
Előkelő környezet, csodaszép autók. Ez a Maserati Mistral 4000 Spider eredeti állapotú, korábban Mario del Monaco operaénekesé volt
Bizzarrini GT Strada 5300. Nagyjából 150 ilyen kocsi készülhetett összesen. Tetszik ez a színösszeállítás
Nem is ki- hanem átlátás egy 1929-es évjáratú, a Barker & Co. Által karosszált Rolls-Royce 20 H. P.-ből
Minerva Type AF, 1928. Az eleve ritka, különleges belga autó attól még érdekesebb, hogy az Egyesült Államokban készült a karosszériája. Szerintetek elég szépen mosódik a háttér?
Kedvenc kategóriám, a koncepcióautók. Mindhárom kocsiból ez az egy darab készült, az elöl álló Lamborghini Marzal és a bordó Gyro-X 1967-ben, a Pininfarina (azaz Ferrari) 512 S Modulo 1970-ben
A bika jegyében. A Marzalt is a már említett Marcello Gandini tervezte. A 12-40 Pro objektív annyira éles, hogy a műszerfal összes varrásán simán meg lehet számolni az öltéseket
Ez már az 1937-es Alfa Romeo 8C 2900B oldala. A kis logó a milánói Carrozzeria Touring jelvénye, a Superleggera felirat a különlegesen könnyű felépítményre utal.
A világ első szuperautójaként tartjuk számon az Alfa Romeo 8C 2900B-t. Műszakilag egy Grand Prix-kocsi, gyönyörű köntösben – hát persze hogy megnyerte a verseny fődíját!
A Pininfarina Modulo még egyszer. 93,5 centi magas (alacsony). Kép nem adja vissza azt a hatást, amit élőben kelt – nem kicsit előzte meg a korát Paolo Martin remekműve. A volánnál a tulajdonos, James Glickenhaus filmproducer
Ezek a szempillák! Lamborghini Miura P 400 S, 1971-ből. A világ első középmotoros szuperautója. A tervező: Marcello Gandini, ki más
Aprócska, elegáns és rendkívül sportos: Alfa Romeo 1750 Gran Sport Zagato, 1930-ból. Egy ilyen kocsival nyert Tazio Nuvolari Mille Miglia-t, a közúti verseny bő 1500 kilométerét száz feletti átlaggal teljesítve
Az ördög a részletekben rejlik; vagy mögöttük. Ez egy Maserati A6G/2000, 1952-ből, az egyetlen, amely Frua karosszériát hord. Hat év alatt csak 65 utcai kocsit készített a Maserati
Jaguar XK 120 Supersonic, 1952. A Ghia stúdió valószínűleg tizenöt ilyen felépítményt készített, de közülük csak három került Jaguarokra. A 40-150 Pro objektív esetén nem az a kérdés, hogy olvasható-e a rendszám, hanem hogy vannak-e karcok a ködlámpa rögzítőcsavarjain...
Általában szebb idő szokott lenni ilyenkor, de azért az OSCA MT4 1450 látványa sok mindenért kárpótol. Kettő ilyen autó készült összesen
Itt a vége, fuss el a felhőszakadás elől! Tíz év alatt összesen nem hullott annyi eső a rendezvényen, mint most pár perc alatt. Az Olympus bírta, ahogy a monacói illetőségű, amúgy napi használatban levő 1938-as Delahaye 135M is
Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küld el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.
Papp Zoltán facebook.com/pappzoliphoto