oly_white.png
Hozd elő magadból a Művészt

Welcome to OM-D E-M10 Mark IV

Talp alatt a város 2021

Frissítve: 2021. jún. 8.

// Olympus X Budapesti Fotósviadal //




A kacskaringós, a számos és a kultúra keveredése a fröccsel, avagy mi is az a sárga?

A kockás fülű nyúl Playboy magazinnal, a könyvek közötti lelki társ, az Almássy téri park, a sakktábla, mobiltelefon tükröződés, kirakati paróka és macska az astoriai lakások párkányán mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2021. május 15, szombat ismét felejthetetlen legyen számunkra.

Hogy miért? Megrendezésre került az V. Budapesti Fotósviadal, melyen az Olympus nem csak támogatóként vett részt, hanem vállalta, hogy az összes feladatot teljesíti kis csapatával, mely fotózni szerető profi és amatőr fotósokból állt össze. A tavalyi versenyt, egyenesen imádtuk!


Mivel a járványügyi korlátozások nem tették lehetővé a starthoz a személyes találkozót, ezért az Olympus Mintaboltban gyűltünk össze egy online megnyitóra. Már ekkor megmutatkozott az, hogy a nevetőizmaink erősítésével az nap sem lesz gond.


Nem sokkal fél 11 után elindult a start és kezdetét vette egy igazi városi kaland. Mivel a viadalon tilos utómunkázott fotókat leadni ezért kihasználtuk az Olympus gépek sajátosságát és beépített filterek segítségével varázsoltuk különlegessé az aznap fotóit. Ambassadorainkkal együtt elindultunk az Almássy tér felé ahol az első három témánkra meg is találtuk az inspirációt.


A feladatok leadását személyesen chekpintoknál a város különböző területein vagy online lehetett leadni.


Első feladatként a „Számtalan sorszámot” kaptuk. Először a szokásos épületeken és autókon lévő számokat kerestük megörökítésre, de aztán sikerült a komfortzónánkból kilépni. Hiszen számunkra motiváció, hogy létrehozzuk a „Nap fotóját”.

Igyekeztük szó szerint értelmezni a kihívást, vagyis úgy megörökíteni a számokat, hogy azok konkrétan nem tartalmaznak számokat. Végül, kihasználtuk a természet adottságait. Virágot szedtünk, használtuk a telefon tükröződését és még sziklákat is építettünk sakktáblára.




Második feladatunk „Kontraszt” témaköre volt. Általában mindenkinek a fekete- fehér „kontrasztja” jut eszébe, de ezt is igyekeztünk túlgondolni. Hiszen a viadalon „túlgondolni” is lehetet. A vörös és sárga, dúrva és sima felület, élő és élettelen ellentét párosai ihletettek meg minket. Azt hiszem ez volt az a témakör, aminek a határait nagyon sokáig tudtuk volna feszegetni, de sajnos az időkorlát nem engedte.


Miközben az Almássy tér felől sétáltunk a körútra az egész csapatnak sikerült abszorválnia a harmadik, vagyis az „Úton útfélen” témakörét. Személy szerint ez volt az a feladat, ami a legjobban ispirált, hiszen a határ a csillagos ég volt. Szó szerint!


A Ráday utca felé haladva elkapott minket a Deja Vu érzés, hiszen a tavalyi évben, mikor beleszerettünk a viadalba ugyanazon az úton mentünk végig az Oylmpus csapattal, mint szombaton. A Ráday utca ugyanis omonózus találkozó pontja a viadalon részt vevőknek.

A Púder pubba érkezve volt egy kis időnk megtölteni a gyomrunkat, interjúkat készíteni és megalkotni a „Kultúrfröccsöt” és a „Sárgát” is. De mi is az a sárga?


Személy szerint ez jelentette a legnagyobb kihívást. Hiszen az utcán sétálva bárhol látható sárga színnel kapcsolatos téma. Sárga hátizsák, sárga rózsa, sárga lámpa, sárga cipő, sárga útpadka. Végül a megoldás ott volt az orrom előtt. Az ebédre fogyasztott chedar sajtos édesburgonya mutatta meg mennyire sárga színű is ő. Hiszen a sárga, nem csak citromsárga!



Ebéd után folytattuk utunkat a Szimpla felé ugyanis itt volt a végső állomás és az utolsó chekpoint.




Délután 3 órakkor már úgy éreztük, hogy a kreativitásunk kicsit lecsökkent, hiszen szellemileg és fizikálisan is fáradtak voltunk már ekkorra. De Budapestben sosem csalódunk. Ahogy elértük az Astoriát a további feladatok is elénk tárultak. Láttunk fehér macskát a párkányon, összetekeredett csövet a Múzeum körúton és koponya fejet a Kazinczy utcánál. Mivel elértő időben teljesítettük csapaton belül a feladatokat más-más dolgokra koncentrálunk.

Végül a „Kacskaringó” a „Szabadon” és a „Nap hőse” témakörök különlegességeket a végére tartogattunk.




5 óra felé az egész csapat befejezte a fotózást és elfogyasztottuk a jól megérdemelt sörünket, kólánkat és elvegyültünk kiválóbbnál kiválóbb fotósok társságában.

A DJ pult mellett az Olympus standon ki lehetett próbálni fényképezőgépeinket, objektívjeinket és szakmai kérdéseket lehetett feltenni nagyköveteinknek és az Olympus magyarországi képviselőjének is.


Sajnos estére az időjárás már nem kedvezett nekünk, de ez annyira már nem zavart minket, hiszen az előzetes jóslatok szerint egész nap esett volna. De ahogy Ruppert Tamás, a fotósviadal szervezője mondta: „A fotósviadalon még sosem esett” és ez így is lett.

Számomra mindig felmerül a kérdés, miért is szeretem annyira az Olympus fényképezőgépeket és miért szeretem a fotózás élményét?


Werk fotók az eseményről itt tekinthetőek meg!


Az 5 fős szakmai zsűri 4 tagja

A válasz pedig egyszerű. Mert azonosulok azzal, amit csinálok. Létrejön egy kémiai hatás. Annak idején, mikor észrevettem ez az én utam mindig volt bennem egy érzés, amit semmihez sem tudtam hasonlítani. Kicsit föld fölött jársz, fizikailag és érzelmileg is feltölt és örömet okoz az, amit létrehoztam a fényképezőgépemmel.

Sok helyről hallottam már azt, mindegy mivel dolgozol, hiszen a technikai tudás számít. Rá kellett jönnöm, hogy ez nem igaz. Mindenkinek megvan az a fényképezőgép, az a márka, amivel jó érzés dolgoznia, alkotnia. Nekem az Olympus ezt nyújtja!

A fotó elkészítése egy pár másodperces út, amin végigmész, de mégis az út végén többnek érzed magad.



Az V. Budapesti Fotósviadal pedig egy nagy út, egy nagy élmény, és nagy öröm! Kihozza belőlünk a maximumot, segít a fejlődésünkben.


Mi már nagyon várjuk, hogy elteljen újabb 1 év és újra rajthoz állhassunk csapatunkkal. Addig is alkotunk tovább. :)

Tóth Amelita

instagram.com/tothamelitaphotography