Történetem 3-6 évvel ezelőtt a múltban történt, amikor volt lehetőségem Németországban élni és dolgozni annak is a déli Bajor részén. Azokon a hétvégéken, amikor nem utaztam haza igyekeztem az időmet túrázással, városlátogatással és főként fotózással tölteni. Miután a kerékpárral megközelíthető helyek végkép kimerültek döntöttem el hogy távolabbi kocsival megközelíthető helyeket keresek. Így találtam rá a tőlem 90 km távolságra helyezkedő Bajor Nemzeti Parkra. Eleinte a Google térképen kerestem a nevezetességeit, látnivalókat és terveztem a túrát. Első alkalommal egy őszi napra terveztem az utam reménykedve a párás napkeltére. Elindultam még hajnali 5 órakor és már egy óra múlva Waldhauser parkolójában hagytam magam mögött az autót. Neki vágtam a vak sötétben Lusen (1373m) tetőre, de ahogy pirkadni kezdett már rossz sejtésem volt, nem lesz szép a reggeli napkelte. A köd nem akart felszállni, de a táj így is magával ragadó és sejtelmes volt. 2007 januárjában a Kirill orkán letarolta a hegyet így kettétörte a magasodó fenyőket. A tetőről pár száz méterre már a Német- Cseh határ található és ezzel együtt a Sumava Nemzeti Parkba léphetünk be. Pár fotó erejéig bementem, de a táj már nem változott és én egy másik helyszínre igyekeztem a Neuschönauban található vadasparkba. Ide egy túraútvonal is vezet a hegyről, de én az autóhoz siettem és átmentem a fő parkolóba. Itt napi díj ellenében maradhatott az autó és ezzel már be is lehet menni a vadasparkba. Természetesen a hiúz volt a fő attrakció, de a medvék is jól fotózhatók. Sajnos a farkasok nem akartak előjönni így fél óra várakozás után tovább álltam. Sajnos a fények itt sem voltak gazdagok pedig már elmúlt dél és én még a felénél jártam, de már akkor eldöntöttem télen is visszajövök.
Tél beálltával folyamatosan néztem a hójelentéseket és az időjárás előrejelzéseket, hiszen a nagy hó és a napsütés érdekelt. Egy januári hétvégére ígérkezett az együttállás és már terveztem is a túrát. A forgatókönyv ismételten a Luseni kilátás majd a vadaspark. Ismét elindultam hajnalban ezúttal már óvatosabban a hó miatt, de tiszta égbolt volt és tudtam, hogy most szerencsém lesz. Bár két nappal előtte havazott fent közel 70 cm hó volt tisztított túra útvonalakkal. A hegyre a megszokott,téli” vonalon mentem fel és ,,nyári” útvonalon ereszkedtem le. Az utóbbin kicsit nehezebb a közlekedés túra kellékek hiányában, de pár megcsúszással megúsztuk én és a felszerelésem. De boldogított a tény, hogy olyan tiszta volt az idő még a 100km-re lévő Alpok vonulata is látható volt. Gyönyörűen váltakoztak és rétegződtek előttem a dombok a reggeli párában. Két óra fotózás a hegyen, de kicsit felerősödött a szél jelezvén hogy ideje tovább állni. Ezután még elmentem a vadasparkban ahol egy egész napot el lehet tölteni vadállatok fotózásával.
Ebben az időszakban álltam át a régi négyharmados rendszerről és felszerelésem még kezdetleges volt remélem képeim megnyugtató minőségben készültek. Társam volt az első kiadású Olympus EM 10 (azóta is használom) a 12-50 mm alap zoom és egy Panasonic 100-300 mm teleobjektív.
Ezzel a rövid megemlékezéssel kívánok minden márka társamnak egészségben, sikerekben gazdag Boldog Új Évet és szép fényeket!
Tisztelettel Szabó Csaba!
Neked is van egy jó Mikro Négyharmados rendszerrel készült fotód? Van hozzá egy izgalmas történeted? Mi szívesen megosztjuk! Küldd el nekünk a technikai paraméterek megjelölésével a milcclub@olympusmintabolt.hu email címre.