Történetem 3-6 évvel ezelőtt a múltban történt, amikor volt lehetőségem Németországban élni és dolgozni annak is a déli Bajor részén. Azokon a hétvégéken, amikor nem utaztam haza igyekeztem az időmet túrázással, városlátogatással és főként fotózással tölteni. Miután a kerékpárral megközelíthető helyek végkép kimerültek döntöttem el hogy távolabbi kocsival megközelíthető helyeket keresek. Így találtam rá a tőlem 90 km távolságra helyezkedő Bajor Nemzeti Parkra. Eleinte a Google térképen kerestem a nevezetességeit, látnivalókat és terveztem a túrát. Első alkalommal egy őszi napra terveztem az utam reménykedve a párás napkeltére. Elindultam még hajnali 5 órakor és már egy óra múlva Waldhauser parkolójában hagytam magam mögött az autót. Neki vágtam a vak sötétben Lusen (1373m) tetőre, de ahogy pirkadni kezdett már rossz sejtésem volt, nem lesz szép a reggeli napkelte. A köd nem akart felszállni, de a táj így is magával ragadó és sejtelmes volt. 2007 januárjában a Kirill orkán letarolta a hegyet így kettétörte a magasodó fenyőket. A tetőről pár száz méterre már a Német- Cseh határ található és ezzel együtt a Sumava Nemzeti Parkba léphetünk be. Pár fotó erejéig bementem, de a táj már nem változott és én egy másik helyszínre igyekeztem a Neuschönauban található vadasparkba. Ide egy túraútvonal is vezet a hegyről, de én az autóhoz siettem és átmentem a fő parkolóba. Itt napi díj ellenében maradhatott az autó és ezzel már be is lehet menni a vadasparkba. Természetesen a hiúz volt a fő attrakció, de a medvék is jól fotózhatók. Sajnos a farkasok nem akartak előjönni így fél óra várakozás után tovább álltam. Sajnos a fények itt sem voltak gazdagok pedig már elmúlt dél és én még a felénél jártam, de már akkor eldöntöttem télen is visszajövök.
Tél beálltával folyamatosan néztem a hójelentéseket és az időjárás előrejelzéseket, hiszen a nagy hó és a napsütés érdekelt. Egy januári hétvégére ígérkezett az együttállás és már terveztem is a túrát. A forgatókönyv ismételten a Luseni kilátás majd a vadaspark. Ismét elindultam hajnalban ezúttal már óvatosabban a hó miatt, de tiszta égbolt volt és tudtam, hogy most szerencsém lesz. Bár két nappal előtte havazott fent közel 70 cm hó volt tisztított túra útvonalakkal. A hegyre a megszokott,téli” vonalon mentem fel és ,,nyári” útvonalon ereszkedtem le. Az utóbbin kicsit nehezebb a közlekedés túra kellékek hiányában, de pár megcsúszással megúsztuk én és a felszerelésem. De boldogított a tény, hogy olyan tiszta volt az idő még a 100km-re lévő Alpok vonulata is látható volt. Gyönyörűen váltakoztak és rétegződtek előttem a dombok a reggeli párában. Két óra fotózás a hegyen, de kicsit felerősödött a szél jelezvén hogy ideje tovább állni. Ezután még elmentem a vadasparkban ahol egy egész napot el lehet tölteni vadállatok fotózásával.
Ebben az időszakban álltam át a régi négyharmados rendszerről és felszerelésem még kezdetleges volt remélem képeim megnyugtató minőségben készültek. Társam volt az első kiadású Olympus EM 10 (azóta is használom) a 12-50 mm alap zoom és egy Panasonic 100-300 mm teleobjektív.
